Az átkok és hatásaik
Ahhoz, hogy az átkok hatásmechanizmusát megértsük, szükség van annak megértésére, hogy maga a mágia hogyan működik - ezt viszont csak akkor láthatjuk át mélységében, ha elfogadjuk az alapvető hermészi törvényt: "Amint fent, úgy lent", konkrétan abban az értelmében, hogy a Teremtésben minden, és minden más közt valamiféle, a fizikain túli, misztikus összefüggés van. Amennyiben ezen axiómát nem fogadjuk el, akkor a mágia, mint a valóság meghajlításának tudománya és művészete, értelmezhetetlenné, elfogadhatatlanná válik. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a mágia végzésének legfőbb korlátja mindig maga az emberi tudat. A legkülönbözőbb módokat találjuk ki, mellyel saját mágiánkat gyengítjük, hatástalanítjuk, onnantól, hogy "a szüleim azt mondták, hogy mágia csak a mesékben létezik", a "templomban azt mondták, hogy a mágia a sátán műve, ezért most biztos a pokolra kerülök" -ön keresztül egészen odáig, hogy "biztos nem tudom megcsinálni, hiszen ehhez én nem vagyok elég jó". A tudatunk elszigeteli magát a Misztikus Kapcsolattól, és belesűllyed az Én-ség megélésébe. Nem így a tudatalattink, mely kapcsolatban áll számos ú.n. egregorral (közös tudatalatti). Minden gondolatkörnek saját egregorja van - azoknak, akik ugyanabban az országban élnek, az azonos vallásúaknak, azoknak, akikkel egy szobában ülünk, stb. - és ezeken keresztül, mivel megvalósul a Misztikus Egyesülés a Mindennel, a valóság meghajlítható. A cél mindig az, hogy tudatunk "közölje kívánságát" tudatalattinkkal. Íly módon létrejön a mágikus hatás. A következő megértendő pont a Karma fogalma. Kétezer év kereszténység nem múlt el nyomtalanul, így sokan a Büntető és Jutalmazó Istent behelyettesítették gondolkodásukban a "Karma" szóra, pedig semmi nem állhat távolabb a valóságtól. A Karma annyit tesz: visszahatás. Ez is, nem több. Mindennel, amit teszek, hatok a világra, a világ pedig visszahat rám. Ha beleverem a fejemet a falba, az fájni fog nekem - de nem azért, mert a fal megbüntetett. Nézzük, milyen módon hat ez az elv a mágiában. Amennyiben én megátkozok valakit, ezen energiák hatnak át engem. A rosszindulat először engem kezd el emészteni, hiszen én tudatosan csinálom. A kívánság elér a tudatalattimhoz, melyet szintén megfertőz, eltorzít. Csak ezután indul útjára az egregorokon keresztül. Lehet, hogy a kívánt hatás létrejön a célszemélyen, lehet, hogy nem, de saját magamon garantáltan megjelenik. Lássunk egy másik példát. Tegyük fel, gyógyítok valakit. Ezek az energiák hatják át az aurámat, ez az információ jut el a tudatalattimhoz. A kívánságom ismét rajtam fogan meg először - gyorsabban fogok gyógyulni, nehezebben kapok el betegségeket. Ezen példákon keresztül érthető meg leginkább azon talmudi történet, mikor egy idegen felkereste a türelméről híres Hillel rabbit, és azt mondta neki: -Áttérek a zsidó hitre, ha el mondod nekem a szent könyveitek lényegét annyi idő alatt, amíg fél lábon tudok állni. Rabbi Hillel gondolkodott egy kicsit, majd így szólt: -Ne tedd mással, amit nem szeretnél, hogy veled tegyenek. Ez a lényeg, az összes többi csak kommentár. A Hármas Törvény a Wiccára jellemző egyedül. Mi azt mondjuk, minden, amit teszünk, háromszor száll vissza ránk. Ez logikátlan lenne az előbbiek fényében, ha nem vennénk figyelembe, hogy itt a hármas szám szimbolikus. Amit én mással teszek, annak csak a fizikai eredményét látom, az ami velem történik, viszont rajtam érzelmileg és tudatilag is kiütközik. Fizikai-asztrál-mentál. Ilyen egyszerű az egész. Cikkemet egy figyelmeztetéssel fejezném be. A visszahatás nem elkerülhető. Sokan áltatják magukat azzal, hogy márpedig ők ki tudják védeni, de ez lehetetlen. Természetesen nem feltétlenül azonnal történik meg, továbbá vannak technikák, amivel ideiglenesen "fel lehet függeszteni" - de ha van hatás, akkor lesz visszahatás.
|